numero7

Erzsébet Királyné És Bártfafürdő - Kerényi Éva

A „magyarok királynéjaként“ ismert gyönyörűszép Erzsébet, az örökké nyughatatlan, Európa-szerte keresztül-kasul bolyongó uralkodóné a korabeli fiatal nők és leányok ezrei számára jelentette a divatikont, a követendő példaképet mind öltözködés, mind életmód terén. És bár nem engedelmeskedett a császári udvarnak, lázadó természetével feszegette saját arisztokrata határait, felháborítva ezzel a konzervatív Bécset, különc egyénisége felhívta magára az egyszerű emberek figyelmét. Legelőször is arra kellene választ keresnünk, milyen is volt Erzsébet valójában. Ki volt az igazi Erzsébet? A valódi arcát mutatta a külvilágnak és a korabeli sajtónak, vagy egy szerepet játszott csupán? Tudatosan építette imázsát az utókornak avagy szemtelenül őszintén élte mindennapjait? Ha leszámoljuk azon tényt, hogy rebellis, szabadelvű természetével Európa legkonzervatívabb uralkodócsaládjába házasodott be - amivel máris öngólt rúgott, még önmagában azon tény is felháborító az adott kor mentalitását, művelődés-és társadalomtörténetét nézve, ahogyan nőként viselkedett. Bordásfalak és gimnasztikai gyűrűk közt koplaltatta magát, miközben többórás erőltetett menetben zseníroztatta udvarhölgyeit napi szintű gyaloglásain, és álnéven utazgatott a nagyvilágban. Vajon tényleg csak ennyi lenne Erzsébet valódi énje, vagy ennél jóval több? Erzsébet valamennyi útját mindig nagy érdeklődés övezte, s bár őmaga nem szerette, de rendszeresen reflektorfénybe került mind a sajtó, mind a helyi lakosság kíváncsiskodása által. Hasonló szenzáció övezte Erzsébet 1895. évi bártfafürdői nyaralását is, minek hatására a gyógytelep egy csapásra a világfürdők közé küzdötte fel magát. Bártfafürdő a 19. században a legkedveltebb és leglátogatottabb szubalpin fekvésű fürdők egyike volt Magyarországon. Híres fürdővendégei között megtaláljuk Mária Kazimiera Sobieska lengyel királynét, III. Sobieski János feleségét, II. József osztrák császárt (1783), Mária Lujza osztrák főhercegnőt, I. Ferenc osztrák császár lányát és Napóleon második feleségét (1809), valamint I. Sándor orosz cárt (1821). Legnagyobb szenzációt azonban kétségkívül I. Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége, Erzsébet (becenevén Sisi) aratta, aki 1895. július 1-től július 22-ig keresett gyógyulást az akkor már kimagasló hírnévnek örvendő felvidéki fürdőhelyen. A magyarok királynéjára e hatalmas fenyvesek zöld ölén pihenő kies fürdőhelyen ma sok minden emlékeztet. A kétnyelvű magyar-szlovák kötet szerzője Kerényi Éva, Szlovákiában élő magyar történész-muzeológus. A budapesti ELTE-n művelődéstörténetből szerzett doktori tudományos fokozatot. Kutatási területe a 19. századi magyar életmód- és művelődéstörténet, ill. a fürdőtörténelem. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének tagja. Több önálló művelődéstörténeti monográfia és múzeumi szakmai kiadvány-katalógus szerzője. 2017-ben megkapta a Magyar Tudományos Akadémia MAB Külhoni Magyar Tudományosságért Díjat. Kerényi Éva jelenleg a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója. A könyv 2024 júniusában, többéves kutatómunka eredményeként a szerző saját grafikai tervezésében született, képekkel gazdagon illusztrálva. A KULTMINOR Kisebbségi Kulturális Alap anyagi támogatásával, magánkiadásban jelent meg Szlovákiában. ..

Kerényi Éva Spa & Bath